Történet - Nagyboldogasszony Plébánia

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Történet

Fonyód a Balaton déli partján fekvő kisváros. Szent László király oklevele 1082-ben Funoldi alakban nevezte meg a pannonhalmi apátság birtokai között. Ez a település első említése. A Szt. Márton kolostor birtokai között szerepel több évszázadon keresztül. Itt volt a pannonhalmi főapátságnak egy várkastélya. Az első fonyódi pap, akiről tudomásunk van a Pál nevet viselte. Fonyód plébánosa 1426-ban Gergely volt.

Az első templom román stílusban épült és gótikusan bővítették, a sziget délkeleti részén. Ennek a kis árpád-kori templomnak a helye a Kupavezér utcai fácánosi erdővárban volt, körülötte temetővel. A török elpusztította ezt a templomot. Az 1700-as évek elején a lengyeltóti római katolikus plébániához tartozott Fonyód. 1788-ban az Orda-Csehi plébániához csatolták 1799-ig, akkor visszakerült lengyeltótihoz, majd 1854 és 1909 között Szőlősgyörökhöz tartozott, 1909-től ismét Lengyeltóti filiája. Templom nem volt, az iskolában volt minden hónapban egyszer szentmise.

Éveken át Fonyódon nyaralt dr. Major Ferenc székesfehérvári orvos, országgyűlési képviselő, akinek birtoka volt a Bélateleptől keletre eső rész. Dr. Major Ferenc egyszer súlyos beteg lett. Nem sok remény volt a felgyógyulására. Ekkor a Szűzanyához, a betegek gyógyítójához fordult segítségért. Imája meghallgatásra talált és meggyógyult. Hálából kápolnát építtetett a Szűzanya tiszteletére. A román stílusú kápolnát Gyalus László terve szerint építették. Stílszerű román faragványok és Dürer mázolatok díszítették. A kápolnához kálváriát is építettek a közeli dombon. 1902 augusztus 31-én gf. Széchenyi Miklós győri megyéspüspök szentelte fel a kápolnát. A falak és a boltozat nem bírták a torony súlyát, ezért a boltozat beomlott. Újjá építették, de most már faragott kövek helyett téglából. Torony helyett ún. huszár tornyocskát emeltek. A "Jutasi dombon" álló haranglábból a harangot áthozták a templom elé 1902-ben, és egy fából készült haranglábban helyezték el.

A fürdőtelep fejlődése, a nyári vendégek és az állandó lakosság gyarapodása szükségessé tette a kápolna bővítését. Amikor Ify Lajos pécsi egyházmegyés káplán nyári szabadságát szüleinél Keszthelyen töltötte vasárnaponként átjött misézni a fonyódi kápolnába. Itt találkozott a hívek igényével, mely szerint helyben lévő papot szerettek volna. Zichy Béla földesúrtól a falu küldöttsége, és Ify Lajos káplán földet kértek, mely eredményeként 100 magyar holdat kaptak. A kegyúri jogot pedig a földesúr átengedte a veszprémi püspökségnek.

1920-ban elkezdődött a kápolna átépítése plébánia templommá Ify Lajos elgondolásai alapján. 1921-ben állt a templom. Augusztus 15-én dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök szentelte fel a templomot. Ify Lajos adminisztrátori minőségben a Vámosi féle villában lakott. Dr. Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató kieszközölt Budapesttől adományt, és később segélyt. 1922-ben elkészült a plébánia épülete. A villanyt 1931-ben vezették be. Ify Lajos lett az első plébános.

1926-ban Balatonmária keleti része különvált, és Balatonfenyves néven Fonyódhoz kapcsolódott. 1932-ben templomépítés indult Balatonfenyvesen, s külön egyházközséget alakítottak Szt. Erzsébet néven. 1934-ben kápolna építését tervezték Sándortelepen. Dióshegyi Ernő tervei alapján 1936-ban elkészült a kápolna amelyet Szt. István oltalmába ajánlottak. Ezt a kápolnát 1992-ben bővítették. Ugyancsak 1936-ban Fonyódligeten is megépítették a kápolna szentélyét, amelyet 1937. július 4-én szentelt fel Ify Lajos plébános. 1993-ban a kápolnát kibővítették. 1939-ben Bélatelepen megépült a Szt. Anna kápolna.

1937-ben a korhadt harangláb helyett olasz stílusban campanielt építettek a harangok részére. Az új harangláb alatt megépítették a hősök oltárát. A kis lélekharanghoz a régit olvasztották be, a nagy harangot a hívek adományából vette az egyházközség. Egy harmadik harang is volt a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek adományaként, de ezt a II. világháború alatt elvitték hadi célokra. Ugyancsak 1937-ben megnagyobbították a templom oldalait egy-egy helyiséggel.

1949-ben nyugdíjazták Ify Lajos plébánost, utóda dr. Varga Péter Pál lett. Káplánként Milhoffer Miklóst helyezték mellé. 1952-ben az Állami Egyházügyi Hivatal Abaligeti Kázmért nevezte ki plébánosnak, dr. Varga Péter Szabásra került. Milhoffer Miklóst 1953-ban helyezték el. 1965-67- ben Kocsis káplán, majd 1972-74 között Léber Mihály káplán segítkezett a plébánosnak. Később pár hónapig Bartos Ágoston káplánkodott, majd Bakonyi József segédlelkész látta el a káplán feladatait. 1976-ban Abaligeti Kázmér meghalt, Bakonyit pedig Nagykanizsára helyezték. 1976. december 13-án az Egyházmegyei hatóság Fehér Ernőt helyezte Fonyódra plébánosnak. Az új plébános a plébániatemplomot, illetve a plébánia épületet átalakítatta és rendbehozatta, a sándortelepi és a fonyódligeti kápolnákat pedig többszörösére bővíttette. 1994-ben vezették be a templomba és a plébániára a gázt.

2004. februárjától Fehér Ernőt nyugdíjazták, helyére Neumajer Zoltán került plébánosnak. Még ebben az esztendőben teljesen felújították a plébánia épületét belülről, a szennyvíz is ekkor került bevezetésre. A Plébániatemplom díszkivilágítása is ez évben készült el. A Szent István kápolna új festést kapott belül. A plébániatemplom bejáratához egy díszkapu került. 2005-ben a plébánia épület tetőzetének, és a Szent István kápolna tornyának faszerkezet cseréje készült el. A plébániatemplomban a hangosítás, és a szentély oltára, illetve székei lettek kicserélve. Itt az üvegablakok is restaurálásra kerültek. 2006-ban a plébániatemplom tetőzete lett lecserélve, a fonyódligeti kápolna szentélyében pedig elkészültek a festett üvegablakok, amelyek Tóth Erzsébet üvegfestő munkái. 2007-ben teljesen felújításra került a Plébániatemplom: A villanyhálózat teljes cseréje, új világítótestekkel, belső- és külső festéssel. Villámhárító rendszer kiépítése, és a külső oltár felújítása. 2008-ban a plébánia épületének teljes nyílászárócseréje készült el. 2009-ben felszentelésre került a plébániatemplom ikonfala, amely 16 ikont tartalmaz. A festmények Siess Zsuzsa helybeli ikonfestő munkái, és felajánlásai. Ugyanebben az évben a harangtorony nagyharangját is sikerült kiöntetni, egy helybeli hívő adománya segítségével. A harangot Gombos Miklós Aranykoszorús harangöntő Mester készítette. Anyaga tradicionális harangbronz, súlya 255 kg, a hangja C. Egyik oldalán ez a felirat olvasható: Isten dicsőségére, és Szent László tiszteletére öntette egy hívő lélek. Fonyód. 2009. A harang másik oldalát Szent László domborműve díszíti. Októberben befejeződtek a plébánia épületének külső felújítási munkálatai, mely eredményeképpen egy vegyi falszigetelés után a homlokzat hőszigetelést kapott. A külső vízvezetékrendszer is teljesen ki lett cserélve, illetve esővíz elvezető csatornarendszer is kiépítésre került. 2010-ben a Szent István kápolna homlokzata, és a plébánia kerítése lett felújítva. 2011-ben a Ligeti kápolna szentélye lett leszigetelve, és a külső homlokzata felújítva.
2013-ban a kápolnák előtti bejáratok járólapjai, térkövei lettek kicserélve. 2014-ben készült el a kültéri Zsolnay keresztút, amely Szántó Tamás kerámikus művész alkotása, és amelyet Tavaszi József fonyódi lakos adományozott a plébánia számára. A plébániatemplom külső felújítása is elkezdődött. 2015-ben sikerült a plébániatemplomot kívül-belül felújítani (lélegző-nemes vakolattal). 2016-ban a plébániatemplom tornyára, a faablakok helyett bádog ablakok kerültek, és a harangtorony harangszerkezetének teljes cseréje is megtörtént. A kápolnák oldalsó falai szép lambéria védelmet kaptak.


Plébánosok:

1920-1949 Ify Lajos
1949-1952 Varga Péter Pál
1952-1976 Abaligeti Kázmér
1976-2004 Fehér Ernő
2004-        Neumajer Zoltán

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz